Agro-ökológiai program

A mezőgazdasági termelőnek a talajtakarás szántóterületen gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

A gyakorlat azzal valósul meg, hogy a mezőgazdasági termelő a HMKÁ 6. előírások követelményein túl gondoskodik a folyamatos talajtakarásról az alábbi talajtakarási módok valamelyikével a tárgyévet követő évi tavaszi növénykultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig - de legalább tárgyévet követő év február 28-ig.

• őszi vetésű növénykultúrával;
• takarónövényekkel, azzal, hogy a takarónövényállomány lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról;
• a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett;
• évelő kultúra esetén a tarló fennhagyásával

A gyakorlatot választó mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem keretében az érintett táblák vonatkozásában meg kell jelölnie a talajtakarás megvalósításának módját. Egy táblán egy talajtakarási mód választható.

A gyakorlatot a mezőgazdasági termelő őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény vetésével akkor teljesíti, ha

• az őszi vetésű növény vagy a takarónövény vetését a főnövény betakarítása vagy annak esetleges beforgatása vagy bedolgozása után 15 napon belül elvégzi, azzal, hogy amennyiben a főnövény betakarítását követően hosszabb idő telik el az őszi növény vagy a takarónövény vetéséig, akkor a tarlót fenn kell hagyni legalább a vetést megelőző 15. napig,
• a takarónövény tervezett vetését és az elvetni kívánt növényfajt vagy magkeverék összetételét bejelenti az egységes kérelemben, és
• az agrotechnikai művelet bejelentését az Egységes kérelem rendelet szerint megteszi.

A gyakorlatot a teljes szántóterület vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

• nem, vagy nem a főnövény betakarítása után 15 napon belül került elvetésre az őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény;
• nem a bejelentett takarónövény került elvetésre;
• a mezőgazdasági termelő az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai művelet bejelentésének nem, vagy nem határidőn belül tett eleget;
• a mezőgazdasági termelő nem biztosította a talajtakarást az egységes kérelemben választott talajtakarási módnak megfelelően legalább a tárgyévet követő év február 28. napjáig;
• a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetés és az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (a továbbiakban: AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni a gyakorlat1-et a táblán;
• a mezőgazdasági termelő az évelő szántóföldi növénykultúrát nem takarította be; vagy
• a tárgyév bármely szakaszában a terület talajtakarás nélküli parlagként volt hasznosítva.

A növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatnak a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia.

A gyakorlat keretében biztosítani kell, hogy

• a legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő tárgyévben a szántóterületein legalább két különböző növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a két legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el.
• a 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő tárgyévben legalább háromféle szántóföldi növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a három legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át,
• a 30 hektár feletti, de legfeljebb 300 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább négyféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a négy legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt,
• a 300 hektár feletti, de legfeljebb 1000 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább ötféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy az öt legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt,
• az 1000 hektár feletti szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább hatféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a hat legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt.

A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

A mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén belül minden egyes hektárt igénylési évenként csak egyszer lehet figyelembe venni a különböző növénykultúrák arányának kiszámítása céljából.

A különböző növénykultúrák arányának kiszámításához egy adott növénykultúrával borított terület magában foglalja a Feltételességi rendeletben szabályozott nem termelő tájképi elemeket, amelyek a támogatható terület részét képezik.

A gyakorlat szempontjából a Feltételességi rendeletben szabályozott növénykultúrák minősülnek különbözőnek.

A talajtakarás nélküli és a tarlómaradvánnyal borított parlagot a gyakorlat szempontjából parlagként kell figyelembe venni.

A vetett vagy telepített növénytakaróval rendelkező parlagot a gyakorlat szempontjából a vetőmagkeverékekkel bevetett területekre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

A másodvetés a gyakorlat szempontjából külön növénykultúraként akkor vehető figyelembe, ha a másodvetés tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig van jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén.

Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői legalább egy komponens tekintetében egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.

A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben egyéb, nem beazonosítható diverzifikációs növénykultúraként bejelentett területeken elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos, egyéb növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termesztenek.

Azon a területen, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorban termesztenek, az adott növénykultúra akkor számít külön növénykultúrának, ha az érintett terület legalább 25%-át elfoglalja.

A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben konyhakertként bejelentett területen elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelő a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termeszt.

A gyakorlatot a teljes szántóterületre vonatkozóan nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

• a mezőgazdasági termelő a meghatározottnál kevesebb számú növénykultúrát termeszt, vagy
• a növénykultúrák aránya nem felel meg az előírásban foglaltaknak.

A nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére vonatkozik.

A gyakorlat keretében növényvédő szer használatának tilalma mellett

• az Egységes kérelem rendelet szerinti nem termelő tájképi elemek és területek együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap 10%-át,
• azon belül a nem termelő tájképi elemek és a parlagon hagyott területek együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap 5%-át.

A gyakorlat teljesítése során nem vehető figyelembe olyan nem termelő tájképi elem vagy terület, amelynek fenntartására vagy ápolására egyéb forrásból finanszírozott támogatást igényeltek.

A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával. Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat3 szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részesül.

A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.

A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

Az ideiglenes gyepen elhelyezkedő nem termelő tájképi elem a gyakorlat teljesítése szempontjából figyelembe vehető.

A gyakorlatot nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

• az egységes kérelemben bejelentett, az ellenőrzések alapján elfogadható nem termelő tájképi elemek és területek nagysága nem éri el a kötelezettségalap 10%-át,
• a tájképi elemek és a parlagon hagyott területek együttes nagysága nem éri el a kötelezettségalap 5%-át,
• növényvédő szert juttattak ki a nem termelő tájképi elemen vagy területen, vagy
• a parlagon tartás időszaka alatt nem gondoskodott a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy tarlómaradványok megtartásáva

A növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használata tilos.

A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját tárgyév február 1.-vel teszi közzé az Irányító Hatóság. A 2023-as évben a hivatalos lista véglegesítése május 1.-én történik.

A gyakorlat nem teljesítésének számít, ha fel nem használható növényvédő szer kerül kijuttatásra

Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során.

A gyakorlatot a mezőgazdasági üzem szántó földhasználati kategóriájának legalább egy tábláján, de legalább a szántóterület 5%-án teljesíteni kell. A minimálisan kijuttatandó nitrogén hatóanyag mennyisége hektáronként 35 kg, de nem lehet több hektáronként 90 kg-nál. A választott gyakorlatot, az egységes kérelem benyújtásakor a karbamiddal kezelt táblákon be kell jelölni.

A gyakorlat nem teljesíthető olyan táblán, amelyen a termelő a forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választotta.

A szántóterületek legalább 50 %-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve.

Olyan mikrobiológiai készítmények juttathatóak ki, amelyek rendelkeznek NÉBIH engedélyokirattal, és szerepelnek az Irányító Hatóság tárgyévben kiadott közleményében. A mikrobiológiai készítményt az engedélyokirat szerinti kultúrára az abban meghatározott dózisban és engedélyezett módon kell kijuttatni: vetés előtt vagy azzal egymenetben, talajba dolgozva, illetve a szármaradványokra juttatva a talajba keverve.

A gyakorlat nem teljesíthető

• lábon álló kultúrában történő alkalmazással
• mikrobiológiai készítmény csávázószerként történő kijuttatásával.

A szántóterületek legalább 50 %-án talajkondicionáló, növénykondicionáló - beleértve a
csávázószerként használt mikrobiológiai készítményt - vagy N-megkötő készítmények alkalmazása.

Olyan kondicionálók juttathatóak ki, amelyek rendelkeznek NÉBIH engedélyokirattal, és szerepelnek az Irányító Hatóság tárgyévben kiadott közleményében és az engedélyokirat szerinti kultúrára, meghatározott dózisban kerül kijuttatásra az engedélyezett módon.

A gyakorlat nem teljesítésének számít, ha:

• a gyakorlattal érintett szántón nem került bejelentésre, vagy nem az egységes kérelemben meghatározottak szerint került bejelentésre a kondicionáló készítmények használata, és az alkalmazott kondicionáló szerek megnevezése és kijuttatása
• a készítmény nem rendelkezik Nébih engedélyokirattal, vagy nem szerepel az Irányító Hatóság tárgyévi közleményében
• nem az engedélyokiratban meghatározott dózisban és módon kerül kijuttatásra a készítmény
• nem teljesült a kijuttatás a szántóterület 50%-án

Forgatás nélküli művelésmód (minimum művelés, zero-till, direktvetés) alkalmazása
a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án szűkített növényvédő szer hatóanyag
használat mellett. A forgatás nélküli művelés, olyan művelési mód, amelynek keretében
szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik.

Az alkalmazható növényvédőszerek rendszeresen frissített listáját az Irányító Hatóság évente február 1-ig közzéteszi. 2023-ban a növényvédő szerek listáját május 1-vel teszi közzé a hatóság.

A gyakorlat teljesítésébe bevont táblák között nem szerepelhet:

• a tárgyévben parlagként vagy évelő szántóföldi növényként bejelentett terület, és
• olyan tábla, amelyen az e rendelet szerinti talajtakarásos, vagy karbamid műtrágya környezetbarát használatára irányuló gyakorlatot választotta a termelő

A gyakorlat teljesítésébe bevont táblákon a talajművelés – ide értve a szervestrágya vagy
növényi maradványok talajba dolgozását is – során olyan technológiát kell választani, ami
nem jár a talaj forgatásával.

A gyakorlat nem teljesítésének számít, ha:

• a bevont területek valamelyikén forgatásos művelést végeztek és olyan növényvédő szert juttattak ki, amely nem szerepel az IH közleményében
• az egységes kérelemben nem kerültek bejelentésre a talajművelési munkálatok
• a gyakorlatba bevont táblán karbamid műtrágya kijuttatás gyakorlatot teljesítette
• a gyakorlat a szántóterületek 50%-nál kevesebb területen valósul meg