A zöldtrágyázás talaj-előkészítésére és vetésére kevés menetszámú, a talajnedvesség-csökkenést minimalizáló eljárások alkalmazása a legideálisabb. A főnövény lekerülése után végzett tarlóműveléssel egyidejűleg elvethetőek a zöldtrágyanövények, így a talajelőkészítés plusz költséget nem jelent. A vetés magtartállyal felszerelt grubberrel vagy műtrágyaszóróval költségkímélően elvégezhető, de alkalmazható direkt vetőgép is. A vetés költsége így a vetőmaggal – zöldtrágyakeveréktől – függően mintegy 20-25 ezer forint hektáronként.
Amennyiben nagy mennyiségű szármaradvány van a területen, a zöldtrágyanövények vetése előtt 30-50 kg nitrogén-hatóanyagot érdemes kijuttatni hektáronként. Ezzel megelőzhető a pentozán hatás, jobb beltartalmú, nagyobb zöldtömeget kaphatunk, és aszályosabb időszakban is jobban fejlődnek a növények. A kijutatott nitrogén-hatóanyag nem jelent plusz költséget, hiszen a növényi maradványokkal visszajuttatjuk a talajba, tehát a következő növény hasznosítani tudja. A vetés időpontját a területi adottságokhoz igazítva érdemes megválasztani, július közepétől augusztus végéig. A szélsőségesen száraz régiókon kívül inkább az augusztusi vetés az elterjedt, mivel kedvezőbben hat a hosszúnappalos növények (pl. mustár, olajretek) zöldtömegére és beltartalmára. Aszályos régiókban, illetve száraz évjáratokban egyre nagyobb jelentőséget kap a korai, a főnövény betakarítását követő 1-2 napon belüli vetés. A vetőmag mennyisége a keverék típusától függően általában 15-25 kg hektáronként. Az ajánlott mennyiséget nem szabad csökkenteni, mivel nem lesz biztosítható a kívánt sűrűségű növényállomány, nem lesz megfelelő a gyomelnyomás, a talajtakarás és a szervesanyag-képzés. Sőt, a felesleges talajmunkák még további károkat is okoznak. A legtöbb zöldtrágyanövény apró magvú, 2-3 cm mélységre vethető, és ezek nem szegregálódnak a vetőgépben. Kivételt képeznek ez alól a nagy magvú hüvelyesek (pl. borsó), amelyeket mélyebbre szükséges vetni.
A zöldtrágyanövények bedolgozásának idejét a keveréktől függően kell megválasztani. Alapszabály, hogy bimbós, vagy virágzó állományt érdemes a talajba dolgozni. A pillangósok kivételével a virágzást követően a növények elfásodnak, a C:N arány megnő, amelynek következtében a beforgatott növényi maradványok bontása elhúzódik. Amennyiben nagy a zöldtömeg, azt nem szabad aprítás nélkül, egy tömegben beforgatni, mert a talaj túlzottan levegősség válik. Ez szintén megnehezíti a szerves anyagok bontását, a később a talajművelést és az utóvetemény fejlődését is hátráltatja
A legtöbb zöldtrágyanövény a kisebb fagyokat elviseli. A pohánka azonban érzékeny a fagyokra, a bíborhere viszont áttelel. Az elfagyott növényállományt talajtakaró mulcsként is lehet hasznosítani. Az áttelelt növényállományt és a mulcsként felszínen hagyott növénymaradványokat tavasszal, vetés előtt érdemes bedolgozni.
Mezőgazdasági kézikönyv 2. - Zöldtrágyázás (2018)
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2489-zoldtragyazas/file
- 93 megtekintés
